Friss

2014.02.21.

Aktuális

Videók

Képek

Riport Mackólánnyal azaz a sokoldalú Andrádi Zsanettel!

Leírás: http://musicalinfo.hu/admin/fajlok/musical/amiutcanklogo.jpg

2009. szeptember 19-én, Budapesten az Andrássy úti nagyszínpadon ismét nézői lehetünk a Centrál Színház sikerdarabjának az Avenue Q-nak. A mackólány szerepében Andrádi Zsanettet láthatjuk majd. A színész –énekesnő volt már első nő az Ájlavjú-ban Jeannie a Hair-ben és még sorolhatnám szerepeit, hosszú a lista. A Vámpírok Bálja sikermusical hallatlanul népszerű Sarah-jának nyakát, Bot Gábor az utolsó Musical Pluszon, civilben, kosztüm nélkül is készségesen átharapta. Zsaki mindenkivel nagyon közvetlen, szívesen beszélt elfoglaltságairól a musicalinfo.hu–nak is.
A Centrál Színházban játszom az Avenue Q-ban, amúgy szinkronizálok sokat.

Milyen filmet szinkronizálsz?
Csak szinkronka. Inkább úgy mondanám, azért még nem vagyok valami nagy híresség ebben az ügyben csak nemrég kezdtem egy pár hónapja. Nagyon érdekes, tehát ez egy másik szakma, azt gondolom, és egy nagyon jó kis kihívás.

Melyik szerepedet játszod legszívesebben?
Az összes szerepem közül? Amit a legjobban szeretek,…nagyon szeretem az „Ájlávju”-ban a szerepemet, tehát az, szerintem, az egyik legnehezebb dolog, ami ért életemben, és Kecskeméten nagyon – nagyon szerettem a Kain és Ábel Arabelláját, meg, talán ami így még a szívemhez közel volt a Csókos asszonyból a Rica Maca. Ez a három kedvencem… persze a Vámpír is, de az egy másik dolog, mert….mert ugye inkább az emberek ez által ismertek meg. Mindig egy más-más aspektusból kezelem a vámpíros dolgaimat, mint az előtte és utána lévő színházi munkáimat…nem tudom miért.

Sikeres énekesnő vagy. Megfordult már a már fejedben hogy megjelentess egy CD-t?
Hát igen. Mindig vágyam volt, hogy legyen egyszer egy lemezem, azt is tudom, hogy milyen zenét szeretnék, csak az a probléma, hogy nem találtam meg hozzá azokat az embereket, akik hasonló zenei dologban gondolkodnának. Tehát én olyan cd-t szeretnék, ami… szerintem ma még nincs Magyarországon olyan zene.

-De mégis, milyen lenne az a zene?
Hát mindenképpen saját …tehát nem úgy, hogy én saját, hanem hogy…. Ami belőlem jönne ki. Tehát nem musical cd-t az biztos (nevet) ! Biztos, hogy nem!

Ez furcsa, hiszen nagyon sokan, mint musical énekest ismertünk meg. Most meg azt mondod hogy, nem musical CD az biztos”.
Szerintem nagyon sok musical cd van. Lehet, hogy egyszer annak is örülnék, hogyha lenne egy ilyen válogatás cd-m. Az első musical, amibe beleszerettem, a Padlás volt. Az volt az első dolog, ami miatt egyáltalán elkezdtem érdeklődni a színház iránt. Tehát a musical miatt kezdtem el így érdeklődni, aztán gyerekszereplőként bekerültem a Dzsungel könyvébe, és akkor onnantól már szerelem volt. Tehát a musicaleket így szeretem, de amikor a Színi Akadémiára kerültem, ott inkább prózával foglalkoztunk. Aztán átszerződtem Kecskemétre, ott meg mindent kellett tudni. Akkor már volt próza is, operett is, minden. Szóval igazából én inkább színházi embernek tartom magamat… Vagy inkább színésznőnek, mint musical színésznőnek…vagy….tehát egy színésznő vagyok, aki valamennyire tud énekelni.

 

 

 

Leírás: http://andradizsanett.lapunk.hu/tarhely/andradizsanett/kepek/1138651030.gif

 

 

forrás:

 

http://www.musicalworld.hu/interju/andradi-zsanett-aki-belekostolt-szinkronba

 

Andrádi Zsanett, aki belekóstolt a szinkronba is

 

 

 

A fiatal lány életében meghatározó volt a Vámpírok bálja musical. Zsanett jelenleg a szinkronban is kipróbálhatja magát, mindezek mellett szeret sportolni és kellemes dolgokkal tölti szabadidejét. Persze eddig sok mindent megjárt. Felvetődött tehát pár kérdés….

 

 

Már egészen korán, 17 évesen kapcsolatba kerültél a színházzal, előtte is tudtad, hogy ez lesz a hivatásod?
17 évesen gyerekszereplőként kerültem be a Dzsungel könyve című musicalbe Székesfehérváron. Gyerekkoromban zongoraművész szerettem volna lenni, rengeteget gyakoroltam, de be kellett látnom, hogy bár van hozzá tehetségem, sosem lennék átütő vagy kiváló, s volt olyan periódus a gimiben, amikor hagytam magam sodródni. Zenei gimnáziumba jelentkeztem, hogy ne szakadjak el a muzsikától, de kipróbáltam sok mindent. Például diákújságírást, novellákat is firkáltam, énekeltem kórusban, utaztunk vele sokat. Az első olyan impulzus, ami igazán a színház felé terelt egy Padlás musicalkazetta volt. Kaszás Attila: „Fényév távolság”-ja örökre megváltoztatta az életemet. Amikor gyerekszereplőket kerestek a színházba, úgy mentem el, hogy letagadtam a koromat, mert volt korhatár, s ott egy hihetetlen helyes csapat ellenállhatatlanul megszerettette velem a színházi légkört. Olyan érzés fogott el, mintha otthon lennék.

 

 

Rengeteg karaktert, szerepet eljátszottál már. Melyikre vagy igazán büszke?
Minden szerepemre büszke vagyok, mindegyik egy ajándék a sorstól. Talán a legkedvesebb mind közül, az Ájlávju, de imádtam Rica Maca lenni a Csókos asszonyban, s Arabella a Káin és Ábelben. Az utóbbi legfőképp azért, mert komolyabb, nagyobb lélegzetű dolog volt, kisszínházban, ahol nemigen lehet "hazudni".

 

 

Igazi áttörés volt a Vámpírok bálja. Hogy kerültél bele a csapatba?
A Vámpírok báljába casting alapján jutottam be, s bevallom, az esélytelenek nyugalmával csináltam végig. Egyedül az utolsó fordulón inogtam meg, ott megéreztem, hogy: „Jézuskám, talán tényleg megkapom!”:-)

 

 

Milyenek voltak a visszajelzések?
Az elején kaptam hideget-meleget, hisz a pesti közönségnek, musicalrajongóknak tejesen ismeretlen voltam. Próbáltam a feladatra koncentrálni, s persze feldolgozni, hogy nem tetszhetem mindenkinek. Ma már szinte csak pozitív visszajelzés van, de ez is nagy csapda, hisz nem akarom azt hinni, hogy nincs már hova fejlődni. S remélem, hogy aki többször lát, nem fog csalódni, s mindig megkapja, amit "elvár" tőlem.

 

 

Kedvenc musicaled, színdarabod?
A kedvenc musicalem most a Wicked, de a Nyomorultak örök szerelem lesz mindig :).

 

 

Honlapodon olvasható, hogy szabadúszó vagy. Adódik a kérdés, hogy mi várható a jövőben?
A jövő képlékeny, akkor merek valamiről beszélni, ha már bemutattuk. Bármilyen feladatnak örülni fogok, hisz minden feladat újabb kihívás :-).

 

 

Ha épp nem színházzal, akkor mivel töltöd szabadnapjaidat?
Ha nem színház, akkor szinkron, nemrég kóstoltam bele, s nagyon élvezem. Egy teljesen más szakma. Sok új, kedves embert ismertem meg, sok remek kollégát. S ha nem munka, akkor próbálok minél több időt tölteni a szerelmemmel, a barátaimmal. Rengeteget olvasok, s imádom a filmeket, hihetetlen mennyiségben, talán nincs olyan nap, amikor nem nézek meg valamit. S ezek után még próbálok a maradék időben sportolni, zenét hallgatni, csacsogni édesanyukámmal telefonon, aki minden nap hiányzik.

Leírás: http://andradizsanett.lapunk.hu/tarhely/andradizsanett/kepek/1138651030.gif

 

 

 

 

 

forrás: 

http://konyvkritika.freeblog.hu/archives/2009/08/24/Interju_Andradi_Zsanettel/

 

 

 

Interjú Andrádi Zsanettel

 

 

Leírás: Andrádi Zsanett, színésznő Andrádi Zsanettfőleg a kecskeméti Katona József Színház nézőinek lehet ismerős - no meg az itthon is hatalmas sikert arató Vámpírok Bálja musical lelkes rajongóinak. A színésznővel Sarah-ról (a musicalben alakított szerepéről), a korábbi munkáiról és jövőbeli terveiről beszélgettem. 

 

 

 Hogyan választottak ki a Vámpírok báljának női főszerepére?

A kedvenc kérdésemet tetted fel. (nevet) Az interneten meghirdettek egy válogatást. Rólam tudni kell, hogy minden válogatást vagy lekések, vagy nem kapom meg a szerepet, így erre is az esélytelenek nyugalmával mentem el. A barátnőm szólt nekem a jelentkezésről. Azt hittem, hogy csak írni kell nekik, de kiderült, hogy van egy jelentkezési lap, és az utolsó pillanatban döntöttem el, hogy „na jó, egye fene, megcsinálom”, de közben azt gondoltam, hogy teljesen felesleges, mert semmi esélyem sincs. Azelőtt a Vörösmarty Színházban voltam gyerekszereplő, aztán a Nemzeti Színházba kerültem akadémistaként, aminek nagyon örültem. Több kisebb-nagyobb darabban szerepeltem, onnan pedig Kecskemétre szerződtem, ahol hat évig dolgoztam, a hetedik évben pedig vendégként voltam ott. Tehát amíg Bodolay igazgatása alatt állt a színház, addig ott voltam. A Hair című musical volt ott a legutolsó munkám.

Hogyan zajlottak a Vámpírok Bálja előkészületei?

A színdaraboknál a szövegkönyv megkapásától az előadásig általában hat hét a felkészülési idő. A Vámpírok Báljánál ez elég bonyolult volt, mert maga a casting is egy évvel hamarabb volt, mint ahogy elkezdődtek a próbák. A casting szeptember környékén volt, és április körül kezdtünk el próbálni, június végén volt a bemutató, tehát itt körülbelül 3 hónapunk volt. Nagyon sokáig próbáltunk, a prózai darabok és a musicalek ebben különböznek. Ez olyan, mint a McDonalds, bármelyik országba mész, mindenhol azt kapod. A Vámpírok Bálja is ilyen darab, teljesen át van véve az eredeti előadás, persze vannak benne magyar újítások: például mi alkalmaztunk először forgószínpadot. Vagy itt is, hasonlóan a Broadway-hez (bár nem voltam még ott, de úgy tudom), a színpad be van osztva kis fényjelekkel másfél méterenként több ponton, és megvan pontosan, hogy mi az, aminek muszáj, hogy ott történjen a fények miatt. Tehát ennél a darabnál nem volt meg a tipikus nagy magyar szabadosság, mindig figyelni kellett, hogy betartsuk a szabályokat, de közben játszani is tudjunk.


Leírás: Egyházi Géza és Andrádi Zsanett a Vámpírok BáljábanA teljes díszlet mikorra készült el? Mikor tudtatok teljesen próbálni?

Nem sokat, csak a legvégén.

És volt valami, ami csak a főpróbán, vagy élesben az előadáson volt először?

Majdnem én. :) A három és fél hónapos próba utolsó két hetében pont lebetegedtem. A bemutató pénteken vagy szombaton volt, én meg szerdán álltam vissza. De az utolsó hetekben nagyon megerőltettem magam, az kicsit veszélyes volt, és amikor visszajöttem, minden olyan „brutális” volt. :) De örülök, hogy a finisre azért sikerült meggyógyulnom.

Láttad a filmet korábban? Ismerted a történetet?

A filmet szerintem egyszer már láttam gyerekkoromban, de nem emlékeztem rá, csak tudtam, hogy létezik, de persze a bemutató előtt megnéztem még egyszer.

A darab befejezése nem az, amit egy átlagnéző elvár. Mennyire tetszik neked ez a befejezés?

Szeretem a történetet, és főleg azt, hogy ha a mélyére nézünk, akkor nagyon erős mondanivalója van. Sokan csak a vígjátékot meg a félelmet látják a darabban, de ez egy furcsán humoros történet. Mert a végén, hogy mindenki vámpír lesz (na most, lelőttük a poént mindenkinek, aki nem látta), elég meglepő. De szerintem a világ is valahol ilyen, hogy nem mindig a jók győznek.(A szöveget spoileres tartalma miatt kifehérítettem. Húzd ki az egérrel, ha el akarod olvasni!)

 

 

Találkoztál személyesen Roman Polanskival?

Igen, találkoztam. Nem sokat, de találkoztam.

Ő is eljárt a próbákra?

Igen, az utolsó hetekben ő is megjött. De Cornelius Baltus, a társrendező mindig ott volt, és ha mindig jön egy újabb blokk, akkor ő is ott van a felkészülési időben. Ilyenkor nekünk is újra meg újra kell próbálnunk, még akkor is ha már vagy ötezerszer végigpróbáltuk.

Melyik a kedvenc jeleneted, ill. dalod?

Az abszolút kedvenc jelenetem (ami nem a kedvenc dalom!), az a szivacsos (Édes vagy igazán), amelyben Alfreddal vagyok. Azt szeretem a legjobban. A kedvenc dalom pedig a Rote Stiefel (Piros csizmák), mert az volt a legnagyobb kihívás, de most már szeretem, hogy ilyen jól megy.

A többi „Sarah”-val van-e bármilyenféle rivalizálás?

A rivalizálás az egy furcsa fogalom. Én szeretem az egészséges rivalizálást, mert az mindig előre visz. De annyira különbözőek vagyunk, hogy így teljesen más az egész. Nagyon furcsa, de egyik színésznővel sem hasonlítunk egymásra, így típusra, mindannyian máshogy képzeljük az egészet, és máshogy is énekeljük, tehát az a fajta rivalizálás nem is tud megtörténni. Más darabokban, ha volt két szereposztás (eddig egy ilyen volt, az Ájlávjú a Central Színházban), ott nagyon érdekes volt, hogy a váltóm, Radnay Csilla hogyan gondolkodik a szerepről. Itt nincs sok próza, csak az ének meg a mozgás lehet nagyon más. Lottival viszont nagyon jó viszonyban vagyunk, ő a második szereposztásban játszik. Én szeretem az életemben azokat a versenyhelyzeteket, amikor rákényszerülsz arra, hogy egyre jobb és jobb legyél. Szerintem ezek a helyzetek többször visznek előre, mint hátra.

Szeptemberig lemegy 125 előadás. Mennyiben voltál te Sarah?

Nem tudom pontosan, olyan 90 körül lehet. Az elején az volt a kikötés, hogy az első szereposztás játszik mindig, de Magyarországon ez nem volt megoldható, hiszen nekünk nem csak a Vámpírok Bálja volt. Máshol is dolgozunk, vagy néha az egyeztetés miatt nem tudunk ott lenni. Ezért az elején megpróbálták úgy beosztani, hogy az esti előadásokon mindig az első szereposztás játsszon, a délutániakon meg a második. Ez ma már nem ennyire kötött.

Gondolom akkor te mindig az első szereposztással próbáltál, tehát velük szoktál össze.

Igen, így van. De az óta már mindenkivel játszottam. :) De amikor Géza (Krolock gróf) és Sánta Lacika (Alfred) volt ott, az nekem mindig megnyugvást jelentett, olyan szempontból, hogy a próbák alatt annyira megszerettük egymást, hogy igazi barátok lettünk. Ez nagyban megkönnyíti a játszást is: sokkal könnyebben el tudom hitetni a nézővel, hogy szeretem őket, ha a civil életben is nagyon jóban vagyunk. Gézával voltak is külön munkáink, amiket együtt csináltunk, nagyon szeretek vele énekelni, emellett nagyon jó ember. Tőle csak tanulni lehet: mind emberséget, mind jelenlétet.

 

 

 

Leírás: Andrádi Zsanett egy fellépésenA Vámpírok Bálja kapcsán eléggé népszerűek lettetek. Hogyan viseled ezt az ismertséget?
 

 

 


Én a VB után ugyanúgy visszamentem Kecskemétre egy darabba, mint azelőtt. Úgy vagyok vele, hogy a siker múlandó, és minden olyan dolgot meg kell becsülni, ami éppen van. Tehát én nagyon szeretem az olyan rajongó (hú de rossz szó ez) embereket, akik szeretik az előadást, és szeretek velük beszélgetni, de nyilván van egy határ, ameddig ezt az ember elviseli. Nagyon jól esik, ha valaki kedvel, és tetszik neki, amit csinálok, hiszen miért csinálnám, ha nem ezért? Most egyre többet játszom a Central Színházban, jelenleg két darabban, az Ájlávjúban és az Avenue Q-ban, és oda már jönnek Vámpír-rajongók is, és egyre több darabot megnéznek, amiben én vagyok, és szerintem ez tök jó. Addig amíg az ember sajnos tudja, hogy milyen korlátai vannak, addig nem tud elszállni magától. Viszont ha elszállnék magamtól, akkor biztos arra gondolnék mindig, hogy nem akarok fejlődni. Amíg az embernek vannak hétköznapi problémái, mind megélhetésileg, mind emberileg, mind barátok között, addig azt gondolom, hogy a földön járás a legjobb megoldás mindenre. Reálisan kell látni mindent: igen, én most itt tartok, megkaptam azt a kiváltságot, szerepeltem ebben a darabban, és szeretném, ha még sok ilyen lenne.

Van esetleg valamilyen álomszereped?

Régen mindig mondtam ilyeneket. Aztán mindig rájöttem, hogy ezt lehet nem is tudnám megcsinálni, azt nem is tudnám eljátszani. De ami mindig volt az a Nyomorultakból az Eponine, de ez szerintem minden lánynak, aki él és mozog. Múltkor egy barátnőmmel, aki rendező is egyben, beszélgettünk arról, hogy ha megkapnám az álomszerepemet, lehet nem is tudnék benne olyan hűdenagyot alakítani. Most úgy vagyok vele, hogy amit kapok, abból próbálom meg kihozni a maximumot.

A színház mellett van más színészi elfoglaltságod is?

Idén kezdtem el szinkronizálni, mostanában egyre többet csinálom. Ez egy külön szakma, azt gondolom, hogy ez egy teljesen más dolog, mint a színház. De ugyanúgy végig kell járni ott is a ranglétrát, de nagyon élvezem, ott is egy nagyon helyes társaságba csöppentem bele, nagyon sok új embert ismertem meg, ez külön tetszik. Emellett volt még egy reklámom is, amire büszke vagyok. :)

 

 

Kanyarodjunk egy kicsit vissza a Vámpírokhoz. Néhány kulisszatitkot esetleg el lehet-e árulni, gondolok itt azokra a jelenetekre, amikor a vámpírok megharapják az embereket, és a harapásuk nyomán véres lesz a nyakatok.

Igen, ezeket kis vérpatronokkal oldottuk meg. Mindenkiét tudtuk, hogy az övé hol van elrejtve, és amikor kellett, akkor használtuk. :)

 

 

És a vámpírfogak? Hogyan készültek? Nehéz volt velük énekelni, beszélni?

Hál’ Istennek nekem nem kellett sokat. Otthon nagyon sokat viseltem. Viszont az én fogam nagyon pici, és a leghátsó fogam nagyon idegesített. Az elején kisebb hányingerem is volt. Gézának is többször vissza kellett mennie, hogy olyan legyen, ami neki megfelelő. Nagyon jó fogorvosok csinálták szerintem. De a vámpírok kicsit pöszék lettek így. ?

 

 

Szeretsz olvasni? Van egyáltalán időd rá?

Igen, nagyon szeretek olvasni. Most éppen a Twilightot és a New Moont olvastam el.

Pont egy vámpíros sztorit?

Éppen ez volt az elején, ami miatt nem akartam elolvasni, de aztán a barátnőm unszolására megtettem. Anno a Harry Pottereket is elolvastam, mind tetszett. :)

Leírás: http://andradizsanett.lapunk.hu/tarhely/andradizsanett/kepek/1138651030.gif

 

forrás:

http://pszeudo.hu/view.php?cid=1_beszelgetes_andradi_zsanettel

 

 Beszélgetés Andrádi Zsanettel

 

szerző: Tóth Tamara

 

 

 

A Vámpírok bálja szereplőválogatásának egyik jellemzője az volt, hogy nem foglalkoztak senki előéletével. Csak a tehetség, és a pillanatnyi bemutatkozás számított, ami miatt a szakma nagy nevei felhúzták az orrukat. A darab elkészült, bemutatták, jó és rossz események egyaránt történtek körülötte, és mindenkiszámára egyértelművé vált, hogy a színházi életben is farkastörvények uralkodnak. A női főszereplőt, Sarah-t alakító Andrádi Zsanettel még a premier előtt beszélgettem.

 

 

Leírás: forrás: vidamszinpad.huÓriási dolog egy ilyen nagyszabású darabban játszani, de először is mesélj magadról! Mindig is színésznek készültél?
 Amikor általános iskolás voltam, zongoráztam, és a zene innentől mindig jelen volt az életemben. Ezután ének-zene tagozatos gimnáziumba jártam, és persze volt olyan időszakom, amikor fogalmam sem volt, hogy mi lesz belőlem, de bekerültem a Székesfehérvári Vörösmarty Színházba, és ott fertőződtem meg a színészettel. Gyerekszereplőket kerestek a Dzsungel könyvébe, a korhatár 15 év volt, de én 17 évesen még megfeleltem az elvárásoknak. 18 évesen aztán felvételiztem a Színművészetire, ahová nem vettem fel, viszont a Nemzeti Színiakadémiára bekerültem, és ezt követően három évet Budapesten töltöttem. Ez az idő jól alakult, megtaláltak zenés darabok szerepeivel, olyan musicalekben játszottam, mint a Valahol Európában, és az Anna Karenina
 
Mindig is a zenés műfaj vonzott inkább? Szeretnél csak ezzel foglalkozni a jövőben?
 2001-ben kerültem a Kecskeméti Katona József Színházhoz, ahol hat évadot töltöttem. Itt nagyon sok műfajban kipróbálhattam magam, játszottam prózában, operettben, vígjátékban, tragédiában, mesejátékban, úgy tudnám összefoglalni, hogy igen széles skálán mozognak az eddigi szerepeim: Káin és Ábel Arabellájától kezdve, a Csókos asszony Rica-Macáján át egészen Malackáig a Micimackóból. Úgy gondolom, nem jó csak egy területtel foglalkozni, és ha ezután csak énekelnék, nem biztos, hogy egy idő után meg lennék elégedve magammal. A színházat mindenestől szeretem, az összes műfajával együtt alkot kerek egészet számomra.

 

 

Leírás: forrás: szinhaz.huMár nagyon közel van a Vámpírok Bálja premierje, hogyan telnek a napjaid így a hajrában? Mennyire izgulsz
 Áprilisban költöztem fel Kecskemétről Budapestre, az ottani évadot sikerült úgy alakítani, hogy ne ütközzön a Vámpírokkal, azóta pedig szinte csak ezzel foglalkozom, a próbák kitöltik minden időmet. Nehéz volt újra megszokni a fővárosi életet, hiányoztak a barátaim, a kedvesem, de mostanra érzem úgy, hogy kezd körvonalazódni az itteni jövőm. Egyelőre annyi a dolgunk, hogy izgulni sincs időm, ugyanakkor a darab előrevetítése, az elvárások akkora terhet raknak az emberre, hogy muszáj megfelelni mindennek.
 
Mindenki kíváncsi arra milyen lehet egy Polanski produkcióban dolgozni, milyen különleges szituációk fakadnak ebből az alaphelyzetből?
 Polanski a vezetőrendezője a Vámpírok Báljának, nélküle nem dönthettek a szereposztásról, a jelmezekről, a díszletekről. Viszont vele eddig még nem is találkoztunk személyesen. De rengeteg más nagy név is közreműködik: aki minket elsősorban minden szinten irányít, Cornelius Baltus, vele tolmács segítségével kommunikálunk. A koreográfusunk Dennis Callahan, és aki az egész hatalmas vállalkozást a kezében tartja, a producer, Simon Edit.
 
Milyen társaság jött össze a színészekből, hiszen nem vagytok egy állandó, összeszokott társulat, mennyire volt más ilyen formában együtt dolgozni?
 Bevallom az elején tartottam tőle, hogy milyen társaság kerül össze, hiszen eddig olyan csapatban dolgoztam, ahol csak néha volt egy-egy új ember. De hamar megszerettem a mostani társulatot, nagyon helyesek, figyelünk egymásra, és igazi bajtársiasság jött létre köztünk. Azt gondolom mindhárom szereposztás kiváló, és a színészek félretettek minden mást az életükben, és most csak erre koncentrálnak hónapok óta. Ami más ebben a produkcióban az eddigi munkáimhoz képest, hogy talán még sosem voltam ennyire fáradt, ugyanakkor ez a legrészletesebben kidolgozott és legprofibb alkotás, aminek részesévé válhattam.
 
A film 1967-ben készült, mai szemmel nézve is szórakoztató, de sok jelenet fárasztó, néha kissé bárgyú. Mennyiben lesz más a musical?
 Abban lesz más, hogy most 2007-et írunk, a humoros, pikáns, helyes történet megmarad, de a tempó és a dramaturgia lényegesen más lesz. Teljes mértékben színpadra illővé alakították a jeleneteket, és szerintem minden korosztály számára megnézhető, hiszen nem lesznek benne olyan szörnyen ijesztő részek.
 
Sarah a vámpírgróffal elmegy a bálba. De mi a helyzet veled, mivel töltöd szabadidődet?
 Ezek közül sajnos most egyikre sincs időm, ami a legnagyobb kikapcsolódást jelenti az életemben, ha a szerelmemmel lehetek, ha ő mellettem áll, és a támogatásáról biztosít. Amúgy nagyon szeretem a filmeket, ha tehetem moziba megyek, vagy otthon DVD-zünk, zenében igazából mindenevő vagyok, egyik különlegesség, amit kedvelek a country műfaj. Ami a könyveket illeti, most újra kezdtem olvasni a Harry Potter köteteket, de nagy kedvenceim Jane Austin regényei, és újabban Paolo Coelho művei is.

 Leírás: http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/andradizsanett/uploads/1138651030.gif

 

Forrás:

http://www.vivalamusical.com/extra/vampire/interviews.php?id=8&selected_language=HUN

 

 

Mesélj egy kicsit a Sarah szerepére való meghallgatással kapcsolatos emlékeidről!

 

 

Korábban is jelentkeztem meghallgatásokra, de valahogy semmi sem jött össze, ezért megmondom őszintén, erre is úgy mentem el, hogy úgysem lesz belőle semmi. Nagyon sokan jelentkeztünk a Vámpírok Báljára, és a legelső napon a legelső női „versenyző” voltam. Szerencsére továbbjutottam az esti meghallgatásra, ahol a tánctudásunkat mérték föl, és később a második fordulóba is behívtak, és kérték, hogy menjek a kottákért. Őszintén szólva egyáltalán nem gondoltam, hogy Sarah szerepére kell majd készülnöm – mikor megkaptam a kottákat, meg is kérdeztem a barátomat: „Tényleg az van ráírva, hogy Sarah?”

 

 

A következő körre már úgy kellett mennünk, hogy tudtuk a dalokat, és teljes jeleneteket kellett előadnunk, hogy megnézzék, hogy tudnánk helytállni, ha megkapnánk a szerepet. Végül pedig értesítettek, hogy én lettem Sarah!  

 

 

Ennyire meglepett ez a döntés?

 

 

Igen, mert abban a hitben voltam, hogy ha valamire kiválasztanak, akkor az Magda lesz, talán az alkatom és a korom miatt, de ezek szerint az ember nem mindig látja reálisan önmagát. Most már persze nagyon jól ismerem a szerepet, szinte azt érzem, mintha valaki leült volna, hogy „na nézzük, milyen dalok állnának jól Andrádi Zsanettnek”. Imádom csinálni!

 

 

Mennyiben érzékelted másnak a nemzetközi kreatív csapattal való munkát, mint az eddigi próbafolyamatokat a karriered során?

 

 

Teljesen új élmény volt. Tulajdonképpen egy replica produkciót állítunk itt színpadra, de azért „magyarosítjuk” is egy kicsit, meg hát kicsit máshogy nyúl hozzá ugyanahhoz a szerephez egy magyar és egy német színész. Kentaur díszlete eleve forgószínpados elven alapult, ami még egyik külföldi Vámpírok Báljában sem volt. Hihetetlen profizmus és precizitás jellemezte a próbafolyamatot, és azt hiszem, ezt minden kollégám ugyanígy gondolja. Egy magyar produkcióban az embernek 6 hete van arra, hogy megtalálja az útját, ráérezzen a szerepre; itt 3 teljes hónap állt a rendelkezésünkre. Minden nagyon pontosan meg volt szervezve, a színpad fel volt osztva, de ez nem jelentette azt, hogy nem volt lehetőségünk megtalálni magunkat a szerepben, sőt! Nagyon izgalmas volt az egész próbafolyamat, és hihetetlen boldog vagyok, hogy a részese lehettem.

 

 

Hogy látod Sarah-t mint karaktert? Mennyire találtad meg benne önmagad?

 

 

Ez a lány a darab folyamán találja meg a nőiességét, a faluban eddig a széltől is óvták, és aztán megjelenik a fiatal Alfréd, akivel vonzódnak egymáshoz. Persze neki semmi esélye a gróffal szemben, aki egy szenvedélyes férfi, egy furcsa, titokzatos lény, akit valamiféle különleges kapocs köt össze a lánnyal. Ez a darab nagyrészt a szerelemről szól, a szenvedélyről és ezen érzéseknek a különleges, kiszámíthatatlan útjairól.

 

 

Én személy szerint több dolgot is kerestem és találtam meg ebben a szerepben: azt, hogy milyen 17 évesnek lenni, hogyan válunk nővé, hogyan hozzuk meg a fontos döntéseket az életben. Az első felvonásban Sarah-nak több jelenete van, mint a másodikban, mert ott történik a döntéseinek az „előkészítése”, hogy az ő története nyomot hagyjon a nézőkben a második részre.

 

 

Magyarországon is en-suire rendszerben fut a darab, mint eddig mindenütt. Mennyiben megterhelő vagy unalmas majdnem minden este ugyanazt a szerepet játszani?

 

 

Ez egy igen nehéz szerep, és mindig keresni kell benne valamit, hogy minden este izgalmas legyen, hogy mindig legyen benne kihívás. Estéről estére igyekszem más és más részeket kiszúrni, hogy legyen mit tökéletesítenem. Egyébként sincs mindig két ugyanolyan előadás, mindig történnek meglepő és váratlan dolgok.

 

 

De az biztos, hogy minél többet csinálja az ember, annál inkább ellazul, annál jobban el tudja engedni magát, és ez által egyre jobban élvezi a feladatot. Én legalábbis így érzem.

 

 

A Vámpírok Bálja vérprofi produkció, és ezt mostanra a teltházas előadások is bizonyítják. A premier után azonban volt idő, amikor nehezebb időszakot kellett átvészelnetek. Hogy élted meg azt az időszakot, és miben látod az akkori érdektelenség okát?

Szerintem sok összetevője volt ennek, többek között az, hogy nyáron játszottuk a darabot, közel 50 fokban, amikor Magyarországon egyébként sem szokás nyáron kőszínházban játszani. De mindenképpen szeretném elmondani, hogy ez egy olyan nemzetközi igényű produkció, amit minden este állótapssal ünnepel a közönség. Amikor 700 helyett csak 300-an voltak a nézőtéren, az a 300 ember akkor is állva tapsolt a végén. Én azt gondolom, hogy aki eljön erre a darabra, az már a miénk.

 

 

Az is újszerű volt, hogy Simon Editnek hála olyan válogatást írtak ki, amelyen nem azt nézték, ki honnan érkezett. Azt nézték, ki a legalkalmasabb erre a szerepre a megjelentek közül, hiszen a külföldi stáb amúgy sem tudta, ki ismert és ki nem.

 

 

A szereposztás tényleg telitalálat, Egyházi Gézával tökéletes párost alkottok. Olykor azonban előfordul, hogy nem a megszokott partnereddel lépsz színpadra. Nagyon más az adott előadás a számodra, ha különböző Krolockokkal játszol?

 

 

Igazság szerint megszoktam, hogy Gézával játszom, és nagyon szeretek is vele színpadra lépni, hiszen nagyon összekovácsolt minket a három hónapos próbaidőszak. De ha bármelyik másik kollégámmal, Nagy Sanyival, Feke Pállal vagy Merán Bálinttal kerülök színpadra, azt mindig egy újabb, izgalmas lehetőségnek fogom fel.

 

 

Mi a kedvenc jeleneted a darabból?

 

 

Nagyon szeretem a szivacsos jelenetet Alfreddal, és persze a Rote Stiefelt is, ami egyébként a legnehezebb a számomra. Sokan azt hiszik, a Teljes a sötét a leginkább erőt próbálóbb rész, de a Piros csizmák sokkal több buktatót hordoz magában, főképp hangilag.

 

 

Vannak szerepálmaid?

 

 

Fiatalabb koromban nagy álmom volt, hogy egyszer eljátszhassam Eponint a Nyomorultakból, de a legújabb vágyam a Wickedből Glinda szerepe. Tudom, hogy a legtöbben Elphabát szeretnék megkapni, de nekem szerintem Glinda jobban állna.

 

 

És hát itt van még például az ÁJLÁVJU, amit a Vidám Színpadon (ősztől Centrál Színház) mutattunk be, ami régi nagy kedvencem volt, és rengeteget énekelgettem belőle már korábban is. Álmodni sem mertem róla, hogy egyszer majd részt vehetek benne. Ebben a darabban a próza is elég sok, aminek örülök, mert a Vámpírokban nincs sok lehetőségem rá.

 

 

A nyári Vámpír szériák elég megterhelők lehetnek a számodra; marad azért lehetőséged pihenni?

 

 

Szabadúszó lettem, és vendégművész vagyok csak Kecskeméten. A múlt nyáron nem sokat tudtam pihenni, ezért is lehettem többet beteg az év folyamán. Most viszont kaptunk egy szünetet a nyári blokkban, amit igyekeztem maradéktalanul kihasználni, most pedig teljes gőzzel vetem bele magam megint a Vámpírok világába.

 

Leírás: http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/andradizsanett/uploads/1138651030.gif

 

 

Mi a kedvenc filmed?

 

 

"A sült zöld paradicsom,de nagyon szeretem a Bárányok hallgatnak-ot,meg az angol vígjátékokat,szóval elég szerteágazó az ízlésem.Szeretem a kosztümös filmeket,de a képregény adaptációkat is."

 

 

Ki a kedvenc színészed?

 

 

"Kedvenc színészem is sok van,de sokan tudják,hogy nagyon szeretem Leonardo DiCapriot."

 

 

Mi a szerepálmod?

 

 

"Szerepálmom nincs nagyon már,de régen nagyon szerettem volna Eponine lenni a Nyomorultakban,vagy eljátszani Jeanne D'Arc-ot."

 

 

Ki a kedvenc énekesnőd?

 

 

"Jewel,de szeretem Kelly Clarkson-t,Madonna-t,Nathalie Imbruglia-t,szóval ez is sok lenne felsorolni:)!"

 

 

Hogyan lettél színésznő? Eleve annak tanultál? Vagy van más végzettséged is?

 

 

"Hát,eredetileg a komolyzene vonzott,nagyon sokáig zongorázni tanultam,s persze nekem is voltak fiatalon fellobbanásaim,ikrek vagyok,nagyon sok dolog érdekel,főleg az emberekkel kapcsolatos dolgok.Régen írtam is,leginkább novellákat.Nincs a színészeten kívül más végzettségem."

 

 

Mit szeretsz a legjobban a színházon kívűl?

 

 

"A filmekbe szerelmes vagyok,rengeteg filmem van otthon,s sokat járok moziba is. Azt hiszem ennyi,de tényleg talán a filmeket szeretem a legjobban a színház és a zene után."

 

 

Leírás: http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/andradizsanett/uploads/1138651030.gif

 

Forrás:

www.vidamszinpad.hu

 

 

 

 

Huncut, bájos, szertelen. Továbbá céltudatos józan, realista. Nincs ebben semmi ellentmondás, Andrádi Zsanett személyisége csupa szélsőség. A Kecskeméti Katona József Színház deszkáiról érkezett tavaly a pesti Vámpírok báljára, ahol Sarah szerepében a zord kritikusokat és a nagyközönséget egyaránt levette a lábáról.

 

 

 

 

"Olyan karaktert kerestek, aki fizimiskájában még kislány, de benne van a nő is. A szerep hangban hasonló átalakuláson megy át. Tehát az elején még lehet szépen, pozícióból énekelni, ám ahogy megy előre a darab, egyre nehezebbek a dalok, egyre torkosabb énektechnikát követelnek. Itt a Vámpír alatt éreztem azt először, hogy helyére billent a világ. Ezt akartam megmutatni! Mindig ez volt a vágyam, amióta meghallottam A padlásból Kaszás Attilától a Fényév távolságot. Hogy engem nézzen valaki úgy, ahogy én néztem és hallgattam őt. A Kentaur tervezte gyönyörű piros ruhámban tényleg az érzem, én vagyok a világon a legszebb királylány".

 

Hogyan fogadta a lelked, amikor a bemutatót követő állófogadáson a színházi élet olyan nagyságai gratuláltak alakításodhoz, akik addig fényév távolságra voltak tőled, kérdezem.

 

 

"Ők most is fényévnyi távolságban vannak".

 

Zsanett Bodolay Géza direktor hívására, a Nemzeti Színiakadémia elvégzése után kerül a hírös városba, "segédszínészi diplomával". Itt ragyog ki a kórusból, s a kisebb epizódszerepek után megkapja a bizalmat, a társulat szubrettjévé avanzsál. Rica-Maca a Csókos asszonyban, Sári A cigányprímásban, hogy csak két operett-sikerét említsük. Miután befejeződött a Vámpír-ciklus a Magyar Színházban, visszatért Kecskemétre. Első szerepe Sarah után Töfi a kismalac, A kecskeméti kiskondásban, majd ezt követi a Hair Jeannie-je.

 

 

"Ilyen Hair előadás, mint amit Juronics Tamás rendezett, még nem volt! Mi vagyunk - ez a tizennégy ember - a tánckar, az énekkar és a főszereplők is. Minden mi vagyunk. Itt senki sem hippi, Jeannie sem. Egy lány, aki elvesztette a hitét, aki rengeteget csalódott a férfiakban, de szeretne végre boldog lenni. Azt hiszem, a kecskeméti közönség számára ezen az előadáson sikerült bizonyítanom, hogy tudok énekelni, a szubrett szerepek, inkább a játékosságról szólnak".

 

Most tavasszal következett volna egy újabb operett, A Montmartei ibolya, ám ismét közbeszólt a sors. Puskás Tamás igazgató - aki korábban rendezte őt Kecskeméten - felkérte az Ájlávju című musical egyik főszerepére, amelynek április 11-én lesz a bemutatója a Vidám Színpadon. Zsanett egy percig sem habozott.

 

 

"Imádom ezt a darabot. A férfi - nő kapcsolat kuszaságairól, örömeiről, fájdalmairól szól, a szerelemről mesél, erről az egyetlen dologról, amiért azt hiszem, mindennél jobban érdemes élni. Ráadásul több különböző figurában lehet megmutatkozni, ami színészileg is izgalmas kihívás. Valamennyi jelenethez más és más zene kapcsolódik. Hol egy kicsit reggae-s, másutt kicsit country-s, blues-os, vagy Elvis-es. Mindenki magára ismerhet, ahogy én is, például az első randis kislány sete-sutaságában. S kabalának sem utolsó, hogy ebből a műből választottam egy dalt, amikor a Vámpírok bálja castingjára mentem".

 

Zsanett szeme felcsillan, amikor vágyairól - New York-i utazás, valami jó filmszerep és egy önálló lemez elkészítése - beszél.

 

 

"Jewel az egyik kedvenc előadóm. Valami ehhez hasonló, countrys albumot szeretnék, mint az övé. Közöltem is a párommal is, ha videoklip készül a korong valamelyik dalából, ő lesz benne a főszereplő".

 

 

 

 

 

 

 

Kiss Péter

 

 

 

Leírás: http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/andradizsanett/uploads/1138651030.gif

 

 

 

 

Forrás:Kultúr Kavalkád Extra- Vámpírok bálja

 

http://kulturkavalkad.hu/KulturKavalkad/EX_006.pdf

 

 

" Szerintem magyar szempontból az a leginkább más, hogy nagyon pontos az egész, minden instrukció és minden, amit kérnek hihetetlenül tiszta és egyszerű. Szeretem, hogy az ember így tudja, hogy mit kell csinálnia. Nagyon kedvesek, nyugodtak, aranyosak, ha az ember netán hibázik, az is korigálható. Hiába feszített a tempó, mégsem ideges senki, itt érződik igazán a profizmus. Tudják, hogy mi fog jönni, tudják, hogy mit várnak el az embertől, és mindent lehet tudni.

 

 

A próbák alatt nagyon fontos az első sikerélmény. Sarahnak van egy hét perces dala, amit nagyon nehéz énekelni. Amikor először elő tudtam úgy adni, hogy azt éreztem, ebből lehet valami, és Cornelius is azt mondta, hogy ez jó lesz, az egy meghatározó pontja volt az elmúlt időszaknak."

 

Leírás: http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/andradizsanett/uploads/1138651030.gif

 

Forrás:Kultúr Kavalkád Extra- Vámpírok bálja

http://kulturkavalkad.hu/KulturKavalkad/EX_006.pdf

 

 

Sarah-Andrádi Zsanett

"Egy tinédzser, egy elkényeztetett 18 éves lány, aki még a világból nem nagyon látott semmit. Ott él a fogadóban  a családjával. Azzal, hogy Alfréd és a Professzor belépnek a házba, végre történik az életében valami. Megismer egy fiatal fiút, aki tetszik neki, aztán bekerül a képbe a gróf... Igazából az ő felnőtté és nővé válásáról szól ez  szerep."

 

Oldalmenü
Naptár